Úgy értesültem, hogy egy kábeltévés vállalkozás fejlesztéseket tervez a faluban. Köztudott, hogy közeledik a digitális átállás időpontja, a hagyományos tévézésnek búcsút mondhatunk, csak idő kérdése. Ez az új szolgáltató jó lehetőség lehet sokak számára.
Ha igaz, az önkormányzat is kap egy csatornát, ahol végre gyorsan, korrekten, igényesen informálhatja a település lakóit.
Ezek jó hírek, de elgondolkodtató, hogy nem ülünk így is eleget a tévé előtt? Nem tölthetnénk másképpen ennek az időnek legalább egy részét?
A minap olvastam egy felmérést, hogy milyen keveset beszélgetnek az emberek, állítólag naponta 9 percet szánunk családi beszélgetésekre átlagosan. Jól van ez így?
Aki belegondol, az biztosan egy kicsit el is szégyelli magát, hiszen mindannyian nap mint nap elkövetjük ezt a hibát.
„Mindjárt meghallgatlak, csak még ezt befejezem…
- Ezt még megnézem, és utána beszélhetünk…
- Sietek, mert kezdődik a …”
Most, hogy pár napunk van csak a választásig, szóba került-e már otthon, hogy kire lenne jó szavazni? Ki lenne a legalkalmasabb? Kivel járna igazán jól a falu?
Egy-egy ilyen kis családi beszélgetés során kérdések fogalmazódhatnak, lehet érvelni, meggyőzni a másikat. Másként láthatja a huszonéves fiatal, és másként a nagyszülő. Aki bizonytalannak érzi magát, még van alkalma tájékozódni. Írhat, vagy az unokájával írathat egy e-mailt egyik, vagy másik jelöltnek. A lényeg, hogy október 3-án jöjjön el mindenki a családból, és szavazzon a saját, végiggondolt döntése szerint!
Ha valakiben maradt még kérdés felém, akkor várom jelentkezését a