Az éjszakai és hajnali eső után nem is remélt szép, napsütéses idő tette barátságossá a szombat délutánt. Fiammal kibicikliztünk a focipályához, ahol az ifik Besenyőtelek csapatával játszottak.
Talán megbocsátható, de most nem a meccsről fogok írni. Sajnálom ugyan, hogy a végére a vendégcsapat fordítani tudott, de a látottak alapján talán meg is érdemelték, bár jobban örültem volna a helyiek, a mi sikerünknek.
Különben régen jártam focimeccsen, az idejét sem tudom mikor lehettem legutóbb. A vereség ellenére nem bántam meg, hogy kimentem. A pálya széléről mindig más a hangulata egy meccsnek. Ez igaz más sportágakra is. Lehet, hogy itt a faluban kevesen tudják rólam, de a sport mindig fontos szerepet játszott az életemben. Középiskolás, majd főiskolás koromban aktívan sportoltam, NB II-es csapatokban kosárlabdáztam, sokáig játékvezetőként is dolgoztam, majd tanárként edzősödtem is, tanítványaimmal atlétikában, röplabdában és természetesen kosárlabdában is országos szintig jutottunk, értünk el jó helyezéseket a versenyeken. Erről csak azért írok, mert bár néhány hajdani tanítványom itt él közöttünk, ők még talán emlékeznek ezekre az évekre, de a többség biztosan nem.
Számomra a sport szeretete, az egészséges életmód, a mozgás fontossága nem változott, bár az élet más területein tevékenykedem manapság. Minden tiszteletem azoknak, akik szabadidejüket, energiájukat a sport támogatására szentelik. Örülök, hogy akadnak fiatalok, akik vállalják a nehézségeket, edzenek és hétvégéiket is a sportpályákon töltik.
Fontos a versenysport, akár a falunk nevének ismertté tételében is, de legalább ilyen fontosnak érzem, hogy minél szélesebb rétegeket vonjunk be a rendszeres testmozgásba, sportolásba.
Vannak jó kezdeményezések (asztalitenisz, karate, testépítés, aerobik, stb.), de más érdeklődésű, akár idősebb korú emberek is rávehetők lennének egy kis mozgásra, ahol természetesen a rendszerességen lenne a hangsúly.
Ha rajtam múlik, akkor az önkormányzat támogatni fogja ezeket a törekvéseket, a helyszínek biztosításával, szakemberekkel, anyagiakkal.
Az egészséges életmód népszerűsítésére futóversenyt rendezhetünk, egy „autómentes nap” keretében. Ha nem is büszkélkedhetünk „Közép-Európa leghosszabb faluja” címmel, - hiszen az a nódrádi Ludányhalászi a maga 4.2 km-es hosszával, - de talán Heves megyében mi vagyunk a leghosszabbak, és ezzel az eseménnyel akár a közlekedési helyzetünk lehetetlen állapotára is felhívhatjuk a figyelmet.
Ez persze csak egy ötlet. Van még jó néhány, de ettől fontosabb lenne, hogy megbeszéljük, hogy mit tudnánk, mit lenne jó együtt megcsinálni. Ki mit tud hozzátenni.
Várom ötleteiket, javaslataikat, hogy október 3-a után ezekből minél többet közösen megvalósíthassunk!