Visszagondolva a négy évvel ezelőtti választásra, az arra való készülődésre emlékek sora bukkant elő. 2006 nyarán úgy éreztem, hogy kevesen ismernek a településen, - bár akkor már 10 éve itt éltünk - szerettem volna mindenkinek személyesen átadni a szórólapomat, ezzel megteremtve annak lehetőségét, hogy pár szót váltva, esetleg kérdéseket feltéve kicsit jobban megismerjük egymást. Sok helyen jártam, valóban sokakkal beszélgethettem is, de nem jutottam el mindenhova, és nem találkoztam mindenkivel a faluban.

 

Szép emlékeket őrzök ezekről a napokról. Augusztus végén és szeptemberben a kerékpáromat tolva jártam a település utcáit és csöngettem be bemutatkozásommal és elképzeléseimmel a házakhoz. Remélem, sokan emlékékeznek még a kis mézeskalács szívecskére is, amellyel összefogásra buzdítottam mindenkit a falunkért.

Szinte most is érzem a mézeskalács illatát, amely azokon a meleg augusztusi napokon a konyhánkban terjengett és bejárta az egész házat, amikor esténként feleségem nekilátott a sütésnek…