Minden hónap utolsó vasárnapján benépesül Egerben a Szúnyog köz és környéke. Régiségvásárt rendeznek. Tartanak ilyeneket máshol is, a miskolci például jóval nagyobb is, de ez itt van a közelben. Nézelődés közben ismerősökkel találkozhat az ember, és jól esik utána megpihenni a közeli Senátor-ház teraszán.
Ma vásároltunk is. Egy kis 84 oldalas könyvecske volt az egyik vásárfia. 1929-ban adták ki és „A piarista diák kis kalauza” a címe. Ami felkeltette az érdeklődésünket, az egy kis kép volt benne a budapesti rendházról és gimnáziumról. Az épületet dr. Hültl Dezső műegyetemi tanár tervezte. Gyermekkoromban sokat jártam a környékén, akkor az ELTE egyik épülete volt. Most éppen felújítják, szépül, igazi dísze lesz fővárosunknak. Az utcai szintjén üzletek működnek, ha arra járok, mindig betérek az egyikbe kürtőskalácsot enni, és hozzá egy igazi olasz, Molinari kávét is kérek.
Otthon alaposabban belenéztem a kis könyvecskébe. Írnak benne természetesen Kalazanci Szent Józsefről, aki 1556-ban (más források szerint 1557-ben) született Spanyolországban, és ő alapította 1617-ben a piarista rendet, 92 évet élt. Halála évfordulóján augusztus 25-én emlékezünk rá.A könyvben olvashatjuk a piarista diáknak címzett gondolatot: „Ad maius pietatis incrementum”. Vagyis légy rajta, hogy a pietas benned gazdagon virágozzék. De mi is az a „pietas”. Egy szóval ez nem is fordítható, talán a kegyeletes, áhítatos lelkület a legmegfelelőbb, de álljon itt egy olyan meghatározás, amely egy valóban hiteles ember megfogalmazása:
A pietas a rend „sajátos életeszményének rendező elve, amelyet magyarra csak jobb szó híján fordíthatunk kegyeletes lelkülettel. Valami okos és mégis gyöngéd érzelmekkel átszőtt alapmagatartást jelent ez a szó, tiszteletet a teremtés minden értéke iránt, családias közvetlenséget, amellyel az ember megtalálja helyét a teremtő és megváltó Isten terveiben, és tevékenyen, de szerényen igyekszik előmozdítani a közösség javát.” (Jelenits István)
A könyvecske felsorol néhány jeles piaristát, mondhatom rangos névsor, érdemes bogarászni benne. Piarista volt Bartakovics Béla egri érsek, Batthyány Ignác püspök, akinek nevét Egerben a Batthyány pavilon őrzi, Deák Ferenc, a haza bölcse, Eötvös Lóránt fizikus, Katona József, Klapka György, Petőfi Sándor, Samassa József egri érsek, és még sokáig sorolhatnám.
Ma a legtöbb andornaktályai postaládába egy kis szórólap került. Két lelkes fiatal magára vállalta, hogy eljuttatja minden házhoz a „Meddig és a falu?” szórólapját. Aki csak tud, jöjjön el szombaton, legyen minél hosszabb az az emberlánc, és ha már eljött, maradjon is a Szüreti Nap további programjain. Elsősorban rajtunk múlik, hogy hogyan sikerül az a nap, jól fogjuk-e érezni magunkat?
Remélem mindenkinek a naptárában ott áll már, hogy:
Szeptember 4. szombat Szüreti Nap!!
