És milyen jó, hogy tegnap sikerült befejeznem a fűnyírást, hiszen éjszaka rákezdett, és azóta változó intenzitással esik az eső. Persze nem az esőtől való aggodalmam miatt igyekeztem még szombaton a zajosabb munkák végére járnom, hanem más oka van ennek. Engem is bosszant, ha vasárnap gépek zaja veri fel a környék nyugalmát. Tavasszal a rotációs kapák kezdik, majd a fűnyírók, újabban a fűkaszák folytatják, amelyek egész nyáron kitartanak, azután ősszel láncfűrészek zavarják az itt lakókat. Persze, ha építkezés is van valahol – és miért ne lenne, akkor a betonkeverő monoton zúgása adja meg a vasárnapi hangulat alapját. Persze akkor se lehetünk teljesen nyugodtak, ha valami csoda folytán a fentiek egyikét se használják hallótávolságon belül, hiszen biztosan számíthatunk néhány helybeli fiatal motoros produkciójára. Természetes én is megértem, hogy a munkákat el kell végezni, és a fent felsorolt gépek ma már nélkülözhetetlenek, valóban segítik a munkánkat. Én is használom őket, de igyekszem csak olyan időszakban, amikor ez kevésbé zavarja a környéken lakókat. (kíváncsi vagyok, vajon ők is így tapasztalják-e? A szándékom mindenesetre ez.)
(Nyafi) volt. Sokkos állapotban találtunk rá a melléképületben, elég rossz bőrben volt. Gyorsan összekaptuk magunkat, és irány Eger, az ügyeletes állatorvos. Kapott szegény egy csomó injekciót, nem is számoltuk. Most itt ébredezik az előszobában, kicsit kába még, reméljük hamarosan felépül.
