HTML

Andornaktálya

Friss topikok

  • Betonpillangó: Kedves Megyeri Zoltán! Én már 4 évvel ezelőtt is láttam Önben fantáziát és azon a bizonyos helyen ... (2010.09.22. 09:40) 16 nap
  • hiwalani: Én nem tudok arról, hogy eredetileg Tamás lenne. Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Schirilla_Gy%C3%B... (2010.09.07. 10:44) 30 nap
  • p.denes: margit néni mindenkit érdkelaz emberek sorsa csak az a nagy kérdés majd tesz e értük valamit majd... (2010.08.27. 20:19) 39 nap
  • nnatalia: Tisztelt Megyeri Zoltán! Nemrég jártam Németországban ismerősöknél és ott tényleg úgy zajlik minde... (2010.08.27. 15:25) 42-40 nap
  • Katica2: Véletlenül kiléptem... szóval most olvastam át a többi bejegyzést és gyakorlatilag majdnem mindenh... (2010.08.27. 15:10) 46 nap

72 nap

2010.07.24. 23:09 hiwalani

 

Kutyasétáltatás Andornaktályán
 
Több mint 14 éve költöztünk ki Andornaktályára. Első labradorunkat akkor vettük, amikor már a miénk volt ez a ház. Korábban nem volt kutyánk, de akkor úgy gondoltuk, hogy a kertes házban végre tarthatunk mi is. Az első naptól élveztük mindannyian, hogy a főúton átkelve néhány méter után máris a szabadban sétálhatunk. Jártuk is szorgalmasan a környéket különböző útvonalakat alakítva ki magunknak, azokat kedvünk és a rendelkezésünkre álló idő szerint váltogatva. Sétáink során felfedeztük a pincesorokat, egyszer-egyszer kedves invitálásokat is elfogadtunk, hiszen a borosgazdák nálunk is szívesen látják az arra járókat. Hosszason gyalogoltunk a szőlőtáblák mellett, rácsodálkoztunk a még bólogató olajkutakra, és nagyritkán az Ostorosi-tóig is elmerészkedtünk. Minden évszakban jártuk a vidéket, gyönyörködtünk a táj szépségében.

Az első kutyánk mellé egy fél év múlva társat is kaptunk, így ezt követően közel tíz éven át két labrador társaságában hódoltunk ennek a szokásunknak. Az első két kutyánk sajnos már csak az emlékeinkben él, időközben elvesztettük őket, de azért napjainkban is lehet találkozni velünk egy kedves fehér „labi” társaságában. 

 

 Azt is mondhatnám, hogy a 14 év alatt nem változott semmi ezen a téren, de ez egyáltalán nincs így. Igaz ugyan, hogy felsétálva a domboldalra, ma is jó lenézni a völgyben fekvő falura, gyönyörködni a naplementében. Szép időben megcsodálhatjuk a Mátra vonulatait is. Nos, ebben nincs változás, de ha tekintetünket kicsit közelebbre, a pincék előterére, az utak környékére vetjük, akkor bizony elszomorító kép fogad. Évről-évre egyre gyomosabb a környék. Rossz látni, hogy korábban gondozott gyümölcsösöket hódított vissza a természet, máshol használt építőanyagok kandikálnak ki a növényzetből és gyomokkal benőtt, félbehagyott építkezés nyomait látni. A régi temető melletti – egykor szebb napokat látott – pincesor, ma már szinte megközelíthetetlen, és még sorolhatnám. Akad ugyan bíztató kivétel, de az összkép mégis elég gazdátlannak mutatja a vidéket.
 

Vajon tudnánk-e ezen változtatni? 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://andornaktalya.blog.hu/api/trackback/id/tr782173831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása