Hétfőn megkezdődött a „nagy gyűjtögetés”. Mármint az ajánlószelvények gyűjtése. Faluszerte aktivisták nyomára bukkan az ember. Igaz ugyan, hogy hétfőn este a nagy vihar és az azt követő áramszünet kicsit megzavarta a korteskedéseket, de azért biztosan eredményesek voltak néhányan.
Valakinek még azt is sikerült elintéznie, hogy a mi házunkban kedd délelőttig ne legyen villany, így se telefon, de internet. Ki is maradt a tegnapi blog. Na, jó finomítom egy kicsit: a fél faluban volt áram már este, a másik felében, amiben mi is benne voltunk nem.
Visszatérve a korteskedésre: Szemtől szembe, ha kérik az ajánlást az emberek természetes reakciója, hogy nem szívesen mondanak nemet, így aki másodikként kopogtat, általában hoppon marad.
Mindenki maga dönti el, hogy kit támogat az ajánlásával, és persze azt is, hogy a függöny mögött kinek a neve mellé teszi az X-et.
Még van 47 napja mindenkinek arra, hogy meghozza ezt a döntését.
Tényleg nagy vihar volt. Ma Miskolc felé menet kerülőre kényszerültem, és láttam a tornádó pusztításának nyomait. Egész nap dolgoztak a villanyvezeték helyreállításán, és a 3-as út is le van zárva egy szakaszon. Egy sor fát derékba tört a szél.
KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGÜKET AZOKNAK, akik már ideadták a „kopogtató cédulájukat” és azoknak, akik megígérték, hogy a következő napokban el fogják juttatni nekem és segítenek összegyűjteni a szükséges mennyiséget!
Jó tudni, hogy vannak, akik bíznak bennem, akik hisznek abban, hogy képes leszek eredményesen tevékenykedni a falu érdekében.
ŐK TUDJÁK, hogy számomra ez a feladat nem az egzisztenciáról, nem a pénzről és nem a hatalom megszerzéséről szól.
TUDJÁK, hogy rendelkezem azokkal a kompetenciákkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a következő négy évben én legyek Andornaktálya polgármestere.
Ha ÖN is így gondolja, és még kezében az ajánlószelvény, akkor feltétlenül juttassa el nekem, vagy írjon, hogy érte mehessek.
(A cél érdekében feltétlenül meg kell lépni az első lépést is, sőt azzal kell kezdeni – és ez most az ajánlószelvények átadása.)
